|
15, szőkés-vörös, 158cm, oroszlaán, vámpírmánia, yaoi, coat west, gitár, anime, Japán, zene, fanfiction, Chowder, bishik, Kai-chan, Füles, puha, perverz, tea, olcsó chips, Korea, Heechul, éneklés
» more...
» Site
» Vendégkönyv
» Főoldi / blog
| |
|
Történet író verseny n.n
Lezárva
A versenyre való jelentkezéseket ezennel lezárom ^^ Minden versenyzőnek elküldtem a határidőt és minden jó kívánságomat, amit azért itt is közzéteszek ^^
Tehát beküldési határidő mához (szept.18.) két hét, ha valaki, valamiért mégsem tudja elküldeni ekkorra a művét, a légyszi-légyszi jelezze időben ^^ Ha előbb bekülditek mindannyian, természetesen előbb lesz eredményhirdetés is owo Sok szerencsét, ihletet és örömet kívánok mindenkinek a verseny alatt!! Mindent bele ^^
Feltételek
Versenyzők
| |
|
|
|
Sírnak a felhők, menekül a szél...2009.10.13. 18:44, emina
"Ha percekig nem bánt senki, már az is öröm- a gyűlölet sivatagában oázis a közöny"
Sziasztok! ^^ Nálatok milyen idő van? Nálunk hideg, esős, és szeles. Szeretem ezt a komor időt, csak a ujjaim ne fáznának annyira, de még így is szeretem. Igaz reggel nem élveztem amikor mentünk a suliba, se ma, se tegnap, mert más céltalanul egymagad sétálgatni az esőben; más beszélgetve, összebújva egy ernyő alatt sétálni valakivel, akit szeretsz, és aki szeret, mint iskolába sétálni. Szóval elég pocsék volt. Tegnap-bár volt nálam ernyő-anélkül sétáltam haza a szakadó esőben, és mindenki bolondnak gondolt, mosolyogtam és lóbáltam az összecsukott esernyőmet, miközben még egy kapucni sem védett meg a hideg kis ékkövektől. Furcsa, de az jutott eszembe, mint amikor valakivel beszélgetünk és az illető csak formalitásból megkérdezi, hogy, hogy vagyunk, és mi azt feleljük "jól", mennyivel másabb az, mint amikor valakit tényleg érdekel a hogylétünk. Valahogy ilyenek az emberek Persze ez csak egy feltevés, eszmefuttatás, kósza ötlet, nem számít. Nem tudom ti hogy álltok az esővel, az egyik osztálytársam gyűlöli. Az jutott eszembe, ha például mosolyogva sétálsz az esőben védtelenül, még csak fel sem merül senkiben, hogy azon kívül, hogy megőrültél bármi bajod lenne. Ez egyébként nagyon hasznos, ez is egy módszer arra, hogy az emberek ne láthassák a könnyeidet, ha azok már nem bírnak a mosolyod mögött megbújni, kapóra jöhet egy kis eső, és akkor aztán sírhatsz, akár mosoly nélkül is.Nyah, de ma hazafelé meg a szél akart minden áron elfújbi, és többször majdnem sikerült is neki. Nagyon fújt, valami biztosan kergette, mert többször is nagy lendülettel nekem jött. Amúgy az jutott eszembe egy vers szerűséget olvasva -amit ma hazafelé, egy szórólapon nekem fújta a szél-, hogy nincsenek céljaim. Mármint tanulok a felvételi miatt, de nincs iskola ahová szívesen mennék, egyetlen álmom van már egészen rég óta, de még egyszer sem gondoltam rá, hogy mi történne, ha az nem valósulna meg, nem akarok erre gondolni. Úgy érzem azzal még a lehetőséget is megölném, hogy sikerüljön, de közben tudom, hogy csacsiság, és el kell döntenem milyen "normális" dologgal szeretném majd megkeresni a napi betevőre valót. Azt is észrevettem mostanában, hogy a legtöbb tanár külön foglalkozik velem, most nem egózásból vagy ilyesmi, hanem, hogy mintha valami csodabogár lennék, más, és ezt mostanában kezdem észrevenni, mert nem egyszer éreztetik velem -többnyire jó szándékkal-. Mindegy, lehet, hogy csak én látok bele túl sokat a dolgokba, csak néha azért előjön ez a gombóc a torkomban, hogy "már megint én" és ettől nehéz megszabadulni, pedig próbálok beletörődni, hogy ilyen vagyok, nincs mit tenni, de néha akkor is bánt a dolog. Mindegy. Azért így végezetül megosztom veletek azt a pár sort ami azon az agyonnyúzott, vizes, sáros lapon volt.
"Egy kis pillagót kergetek, mióta csak élek,
s soha nem figyelek, mikor hova lépek,
ő pedig csak csendben messze elrepül,
néha néha a távolban újra előkerül,
tudom úgyse lesz az enyém, mégis szaladok,
de az évek során egyre lassabban haladok,
a körülvevő emberek, csak néznek rám bután,
én pedig csak futok..futok az álmaim után..."
Hát ez lenne az, meg még így az esőhöz kapcsolódva van még egy, és bocsánat, amiért ilyenekkel fárasztalak titeket ^^'“Még mindig esik… Lehet, hogy ez nem olyan zápor, ami egyik percről a másikra eláll, mint ahogy én képzeltem. Talán egyik sem olyan. Végül is az élet esős napok sorozata. De előfordul, hogy nem mindegyikünknél van esernyő. Ilyenkor szükségünk van másokra, akik hajlandók megosztani ernyőjüket egy ázott idegennel egy esős napon.”
Az utóbbit még régebben olvastam valahol, és a napokban jutott eszembe, most, hogy beköszöntött a hideg. Amúgy a "rossz idő" kifejezést nem véletlenül nem használom gyakran, mert ez olyan relatív, az idő nem lehet jó, vagy rossz, éppen, mint, ahogyan az embereket, és semmi mást sem kategorizálhatunk eszerint.Áhh bocsi, amiért megint ilyenekkel terhellek benneteket, ez van, ha nem beszélek, olyankor jönnek "A gondolatok" és abból semmi jó nem származik, vagyis csak egy kis depizés ^^" Nyah, de a további "filozofálgatásaimtól" megkíméllek titeket, megyek inkább megírom az angol szorgalmit ^^ Szép álmokat nektek <3
| |
|
|
|