Sziasztok ^^ Mondhatni hosszú kihagyás után ismét egy épkézláb blogbejegyzést készülök írni, aztán, hogy az lesz-e, még kiderül. Az utóbbi napok/hetek igen unalmasan teltek. Téliszünet van, nekem meg tételeket kéne napestig bújnom, vagy éppen a matekfelvételiket kéne szorgosan töltögetnem, de nem. A tengernyi szabadidőmet, amit tanulással akartam tölteni pihenésre áldozom. Megint el telt egy nap, anélkül, hogy csak ránéztem volna a tételekre, kiábrándító, hogy ennyire nincs akaraterőm, de komolyan. Talán holnap...úgysem lesz jobb dolgom. A tesóm elment itthonról a mamámékhoz szilveszterezni, anyuék meg holnap bulizni fognak, egy halom idegennel, akiket még ők sem ismernek, hanem a "barátaik-barátai" (o.o). Én persze egyedüli gyerekként az egész társaságban bevackolok majd a szobámba és eltöltöm az első "közös" szilveszteremet a szüleimmel. Amíg kisebb voltam mindig valahol szilvesztereztem, idén először itthon leszek. Anyuék az ajtómon túl biluznak majd, én pedig idebent megpróbálok minél hamarabb elaludni, még mielőtt a buli a "tetőfokára hágna". Ezt takarja az "együtt" szó.
A Karácsonyom amúgy vidáman telt, leszámítva, hogy anya volt szíves még aznap is cseszegetni, aminek persze egy vita lett a vége. Karácsonykor vitatkozni, hát tök jó érzés vot mondhatom. De az azt követő napon, amikor a mamáékoz mentünk, nagyon jól éreztem magam. A nagybb családi összejövetelt jobban élveztem, "Karácsonyibb" hangulatban tötöttem, mint az itthoni szűk körűt. Nap végén én is átadtam mindenkinek a kis meglepetésemet, amit az én Jézuskám hozott nekik, majd még két puszit is bezsebeltem jól ismert 'unokatesómtól', ami még hangulatosabbá tette a napot, így a végére.
Nos, ami a mai napomat illeti, ma moziban voltunk. A karácsonyi ajándék részeként elmentünk a Sugárba megnézni az Avatar-t. Szép volt, jó volt, látványos volt, bár anya lelkesedett érte elsősorban, aztán kifelémenet a tesóm. Mondjuk tényleg látványos volt, meg érdekes, csak épp anya telefonszámlájába került. Mondhatom megint jó érzéssel tölt el, hogy máshol is lett volna helye annak a pénznek, de nem számít.
Aztán lesz áprilisban az LM.C koncert, amire persze szeretnék elmenni. Mire meg mertem említeni anyának, hát szép kis menet volt mondhatom. Megint elmondta, hogy nincs pénzünk, mintha nem tudnék róla és nem mondanék le kérés nélkül mindenről, amiről csak tudok. Talán már említettem, hogy egy ilyen "lemondásnak" köszönhetően járok most pink iskolatáskával suliba, mert a testvérem nem tudott a sajátjára vigyázni. Ennek ellenére sajnos nekem is vannak vágyaim, mint ez a koncert például, mert Japán az én mesevilágom. Ők elhoznak ide magukkal egy kis darabot ebből a mesevilágból és én szeretnék részese lenni ennek.
Végül ezen is összevesztünk. Már meg sem lepődtem. Így már három napja kijelentőmódban beszélek a koncertről "majd a koncerten, mikor ott leszünk", "már kora reggel odamegyünk és az első sorból nézhetjük majd őket" stb. Végül az lett belőle, hogy, ha össze tudom rá gyűjteni a pénzemet, és meg tudom fűzni a nevelőapámat arról, hogy értünk jöjjön a koncert után, azelőtt, hogy elfogynának a jegyek, akkor elmehetek. Szóval most gyűjtök. 5500ft, azért nem kevés pénz, legalábbis az én világomban, úgyhogy össze kell gyűjtöhetnem a kaja pénzemből, a hévpénzemből, amikor a tesóm nasit kér a boldból, akkor én kénytelen leszek annak az árárt elkérni stb. De nem baj, csak nagyon remélem, hogy sikerül összegyűjtenem rá a pénzt.
Szóval nem túl röviden ez a helyzet mostanában az életemben. Nem túl vidám és nem is túl szomorú, csak olyan átlagos.
Nektek viszont csodálatos új évet kívánok, fergeteges szilvesztert, nem csak buli szintjén, hanem a szívetekben is! :3