Esik az eső... azt akarom, hogy ne álljon el!! Legalább holnap essen még, szeretném látni, hogyan zokognak a felhők, érezni akarom a bőrömön a könnyeiket, be akarom szívni fájdalmuk illatát! Érezni, hogy nem vagyok egyedül, hogy legalább ezek a szikrányi érzések megmaradtak nekem, hogy legalább ők velem zokognak, előlük nem kell elbújtatnom a könnyeimet, sőt ők maguk megteszik nekem azt a szívességet, hogy elrejtsenek. Amúgy sem venné észre senki, én láthatatlan vagyok, azt hiszem mindig is az voltam...Valaki akit látnak, de mégsem... Mint egy ablak, látjuk, de tulajdonképpen nem maga az ablak érdekel, hanem ami mögötte van, egyszerűen átnézünk rajta és mi nem is látunk mást csak amit mutat. Azt hiszem ilyen vagyok én is: egy megrepedt, törött ablak, aki csak azért nem hullott még szilánkonként a földre, mert reménykedik benne, hogy létezik valahol valaki, aki képes megérteni őt. Nem bánok jól a szavakkal, nem tudok beszélni az érzéseimről, gyakran még én sem értem őket, de, ha mégis meg akarnék szólalni, az évek elfojtott könnyei vosszafordíthatatlanul előtörnének, és azt nem akarom. Félek nem létezik olyan ember, aki szavak nélkül is képes megérteni...Néha csak azt szeretném, ha  valaki önzetlenül, szánalom, lenézés, és hátsó szándék nélkül egyszerűen csak megölelne, és hagyná, hogy sírjak. Nem kérdezne, nem vígasztalna, egyszerűen csak megölelne, és éreztetné, hogy nem vagyok teher. Fájnak már azok a repedések, de nem törhetek össze, annyian vannak, akiknek még meg kell  mutatnom, a napsütütte tájat az ablak másik oldalán, és meg is szeretném mutatni, látni akarom, hogy boldogok. Érezni, ha csak egészen parányit is de részem van ebben a boldogságban, hogy én is hozzásegítettem őket ehez, akkor is, ha aztán elfeledkeznek rólam, és csak a tájat nézik. Önző vagyok! Önző, mert képes lennék könnyre fakasztani a felhőket egyedül saját magam miatt. Önző vagyok, mert szeretném, ha szeretnének, de nem merem kimondani. Önző vagyok, mert törött ablakként, nem hagyom, hogy kicseréljenek és nem vagyok hajlandó megválni a hibáimtól. Önző vagyok, bár nem mondja senki, de én tudom, hogy csak idő kérdése, hogy ők is észrevegyék.. Nem vagyok több csak egy törött, ütött-kopott, maszatos ablak, aki beleszeretett az esőbe..

Hali ^^ Ma van halottak napja, úgyhogy remélem mindenki megemlékezett elhúnyt szeretteiről, mert ez ma az ő napjuk. Mi is kimentünk a temetőbe, aztán összeültünk a családdal, beszélgettünk eszegettünk, kellemesen töltöttük az időt együtt. Én leginkább a tesómmal, meg Á.-val beszélgettem. Sok mindent meg tudtam ma róla, szeretem megismerni az embereket, és kicsit úgy érzem, hogy ma valamivel közelebb kerültem ahoz a valakihez, aki ő valójában, és ez jó érzéssel tölt el. Egyébként ugyanolyan kedves volt, mint mindig n.n Igaz ennek ellnére még mindig nagyon kíváncsi vagyok, szeretnék több dolgot megtudni róla, de úgy érzem hálásnak kell lennem a maiakért is. Furcsa, de valójában mindig van egy olyan érzésem, hogy valakit teljesen kiismerni lehetetlenség, de anélkül is elfogadhatju, és szerethetjük a másikat. No, de amt még mindenképpen le szerettem volna írni, hogy a temetőben ugye beszélgettünk stb. és közben ugye a szüleink a rokonok felkutatásával voltak elfoglalva, és  az egyik rokon sírját sehogy sem találták o.O Anyum meg megszólal: "Biztos megunta az egyhangúságot, és odább költözött" xD Ne jó, ez elég morbid, de azért vicces volt :D Aztán, így halottak napja miatt, úgy 10perce született egy kis belső monológom, úgyhogy ezt most meg is osztom veletek, és előre is bocsi a depis hangvétel miatt, de ennek ellenére, mint a címben is említem, kifejezetten jó kedvem van (bár holnap suli T_T) Akkor itt lenne a kis monológom , és még 1x bocsi:
Aludni akarok, de félek az ébredéstől.Szerelmes vagyok az álmaimba, és szenvedek a valóság fogságában.Szeretnék bízni, de tudom, hogy becsaptok, szeretnék hinni de félek hazugság minden. Álmodni akarok, de minden álom hamis, reális akarok lenni, de a valóság is hazug, álnok, kétszínű. Nem hiszek semmiben, félek hinni. Aki hisz bolond, és aki bolond az boldog. Meg akarok bolondulni, bár csak őrült lehetnék, csak egy kicsit bolond, hogy élvezhessem a kínokat, és szépnek lássak mindent. Bolond a világ, és engem nem enged beleőrülni, bolondok az emberek, és furcsán méregetnek engem, mintha csak legalább annyira-vagy még inkább- furcsa volnék, mint ők maguk. Félek, hogy sosem lesz vége. Más a haláltól fél, én attól, hogy nincs ilyen. Nem akarok meghalni, de az örök élet sem kecsegtető számomra. Valójában mindannyian halottak vagyunk, csak még élünk, de magunkban hordozzuk a halál csíráját, akár tetszik-akár nem. Mit is jelent meghalni? Talán csak egy újabb álomba zuhanunk, olyanba, ami legalább annyira valósnak tűnik, mint ez. Mi választja el a valóságot az álmoktól?! Azt hiszem csak annyi, hogy álmainkban határtalanul boldogok lehetünk, de, ha rosszra fordulna minden, ott van az ébredés, mint mentsvár. Lehet, hogy a valóságból, a halál az ébredés. Fel akarok ébredni, de nem akarom elveszíteni az álmaimat! Félek az ébredéstől, és félek hinni az álmokban. Furcsa vagyok. Az egyetlen furcsa valami, vagy valaki, aki egyszerre épeszű, és bolond. Aki egyszerre remél és fél. Aki legszívesebben ébren álmodna. Csak én vagyok, nem tudom miért vagyok itt, és azt sem, hogy meddig maradhatok, de amíg itt vagyok megpróbálom jól érzeni magam, és adni  világnak, az embereknek. Építeni akarok, és szeretni, de biztos, hogy nem fog menni hibák nélkül. Nézzétek el nekem, még csak most tanulok élni.
Ennyi lenne  ^o^ Elég depis lett, de ez a szokásos 5percemben született, amikor a komolyabbik felem, aki egyre közelebb áll hozzám megszólalt. Mindig csacsog, de igyekszem elhallgattatni többnyire, aa beilleszkedés miatt ugyebár, de valamikor nagyon hasznos, no meg néha csak úfgy meghallgatom, és  ilyenkor ez az eredmény ^^ Nyah, de mielőtt végképp sikerülne mindenkit lefárasztanom, én el is köszönnék n.n
Szép álmokat, és sok erőt a sulihoz minna-san <3

Hali-gali ^^ Ma is eltelt egy uncsi nap, kezdem azt hinni, hogy bennem van a hiba, amiért mindig itthon vagyok, de nem tehetek róla, mégis mit kéne csinálnom?! Jó, végülis kedden voltam az egyik oszt.társam buliján, és ott ki is tomboltam magam, fél4-től este tízig. Nem tehetek róla, nem vagyok az a bulizós fajta, úgy félévente egyszer egy ilyen kis összeröffenés, zene, tánc és akkor megint elvagyok egy félévet, ilyen külön izék nélkül. Jó szeretek bulizni, d nem fogok külön eljárkálni diszkóba meg ilyesmi, mint a legtöbb oszt.társam, akik azzal vágnak fel, hogy a Black-be járnak, meg együtt cigiznek vagy isznak(ezt csak ritkán) a lakón o.O Én jobban szeretem a házi bulikat, ahol nem azért érezzük jól magunkat, mert iszunk, vagy hasonlók, ilyen meg ritkán van, de nekem elég, mert amúgy átmegyek Mido-ékhoz, vagy biciklizem, sétálok egyet és nekem az ugyanannyira szórakozás, mint másnak a buli. De nem baj, minden ember más, aki akar bulizzon, nem azért mondtam, mert ez rossz dolog vagy ilyesmi ^^'  Amúgy ma van halloween, amiről, én kb.fél órája tudok, v még annyi se xD Azért ez a tájékozottsák odab*sz :'D De nem baj, nem terveztem mára semmit x) Majd lehet, h mondom Mido-channak, h csinhetnénk vmi jelmezes izét, mert szerintem az tök husi, de még nem tom pontosan, bemehetnénk az Örsre tök jelmezben xD Csak most nincs pénzem TvT De nem baj, majd még kitalálom, de szeretnék vmit Halloween alkalmából utólag :D Amúgy mielőtt elfelejteném mondani, 28-án volt anyu és Kai-chan szülinapja <3 Akartam már aznap is írni, voltam Mido-éknál is aznap, vettünk incsi-fincsi péksütikéket, retro együtteseket hallgattunk és jól elvoltunk, mint mindig <3 Kaptam is Mido-chantól egy könyvet, így utólag szülinapomra, és nagyon örülzem is neki, még aznap nekiültem és agész éjjel olvastam, nem tudtam letenni, végül, olyan hajnali 3körül befejeztem ^^' Nagyon tetszett *-----* Anyu azt mondta, hogy őt is érdekli, úgyh most nála van, de majd, ha visszakapom újra nekiülök, mert tényleg nagyon tetszett <3 Nyah, de visszatérve a mai napra, sütöttünk ma rakott karfiolt, ami nagyon fincsi volt >u< Meg kipróbáltam az ujj átlátszó műszempillaragasztómat, mivel nagyon szeretek sminkelni, és már régóta fáj egy ilyen cuccra a fogam, anyu vett egyet, mert vhol kapott olcsóbban :3 Amúgy a strasszköveket is ezzel kell felrakni, és nekem meg arra kellett, mellékelek is képet, de sajna, mivel már sötét van, nem annyira látszik a képeken TvT [katt, katt, katt, katt ] A karmolás amiatt van, hogy drága tesóm véletlenül nekem jött az ajtóval x'D Dede fááájt ToT Ohh, és még végezetül, hogy ma jeliztem egy versenyre is ^3^ Jóccakát, és mindenkinek ------>

 

Sziasztok! ^^ Tudom megint régen jelentkeztem, sajnálom is, csak elég beteg voltam, ezért inkább pihentem, vagy orvoshoz rohangáltam, esetleg a Csigaházban töltöttem az időmet ^^" Ma már valamivel jobban vagyok, bár így estére sikerült belázasodnom, de bevettem egy algopirint n.n A gyakran emlegetett próbák, ma véget értek az utolsó fellépésünkel. Október 23-kai műsor volt egyébként, mert nem emlékszem, hogy említettem-e ezt korábban. Furcsa, mert annyit bosszankodtam amiatt, hogy plusszban bent kellett maradnunk délutánonként stb. és most azt érzem, hogy hiányozni fog ez az egész. Nagyon jó kis csapat jött össze, rengeteget bohóckodtunk a szünetekben, főleg amikor már a Csigában folytak a felkészülések. Hátra mentünk, a többség ugyan dohányzott (ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit, én nem), de engem ez nem különösebben zavart, meg úgy egyikünket sem, olyan idióta polyénokat sütöttek el, hogy azon már szinte muszáj volt nevetőgörcsöt kapni. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy egymáson mennyiit röhögtünk, amikor így vagy úgy kellett mondanunk egy-egy dolgot, az is előfordult (nem egyszer), hogy saját magunkon kacagatunk nagyokat. Az előadásról még egy kicsit bővebben: Minden reggel (szerda óta) 8-ra mentünk a Csigaházba (ez tőlünk két hévmegálló) ott aztán mindenki átöltözött, felvette a "szocialista külsejét" ami aztán szintén hatalmas derüléseket okozott, főleg mikor az amúgy rokosabb beállítottságú fiú, akinek "nagy" haja van, szépen jól fésülten megjelent :DEhh mik voltak ott, de am nem nézett ki rosszul xD Ejj a lányok elég feltűnően nyomultak rá, de persze csak úgy poénból, ő meg így "népszerűnek" érezhette magát, meg amúgy is jó fej, szal poén volt :D Szóval az előkészületek után a többség hátra vonult a függönyök mögé, az első jelenet szereplői kint maradtak, mert ők előről vonultak fel, akkor mi hátul amíg nekik ment a jelenet, néha-néha kuncogtunk egy kicsit, de csak feltűnésmentesen. Valahányszor végig ment az egész, egy 10perces szünet következett, utánna előröl , így körülbelül 10-20szor is elpróbáltuk egy nap, de volt, hogy többször is (de aznap nem voltam végig, mert orvoshoz mentem ^^"). A szünetekben néha diszkót csináltunk a szinpadból és buliztunk egyet, abban a 10percben, máskor hátra vonultunk -ki cigivel, ki szendviccsel- és olyankor kint ökörködtünk x) Amikor végeztünk elköszöntünk, és egy "akkor holnap is 8ra" kíséretében mindenki hazaszállíngózott. Csütörtökön aztán úgy 8-tól 11-ig próbáltunk, szintén a szokásos 10percekkel, aztán jöttek a suliból az alsósok és ment élesben az egész. Nagyon hálás közönség voltak sokat mosolyogtak, látszott, hogy élvezték, pedihg még nem is nagyon tanultak az akkori eseményekről, így nem voltak nagyon képben, de mégis nagyon lelkesek voltak. Aztán 12:15 körül, a felsősöknek is előadtuk újra az egészet, itt már voltak bakik, de alapjában véve ez is remekül sikerült, bár ők már annyira nem voltak lelkesek, de hát ez tőlük érthető, szerintem ők már csak túl akartak lenni az egészen. Nem baj, mi azt is élveztük, főleg utána x'D Aztán a városi előadásra ma került sor, a képviselők, meg a polgármester, meg ki tudja kik előtt, de nagyon jó volt, leszámítva, hogy a vetítő bemondta az unalmast, de mivel senki nem tudta (rajtunk kívül), hogy ott lett volna vetítés, így a nézők nem hiányolták a dolgot, és mindent összevetve szerintem tetszett nekik ^-^ Igaz anyáék a végére értek oda, mert a tesóm szerette volna, ha eljönnek, de a tanár rossz időt mondott és előbb kezdődött, úgyhogy ők már csak a végére értek oda, de mind1.
Minden esetre is jó volt, sőt kicsit hiányozni fognak a próbák, mert tényleg nagyon jó kis csapat jött össze, rengeteget nevettünk és bohóckodtunk x) Mivel, ma volt az utolsó fellépésünk, úgyh lesznek akikkel valószínűleg nem is fogok már találkozni, és hiányozni fognak mert ezalatt a pár hét alatt megkedveltem valamennyiüket. De kellemes emlékként gondolok vissza az elmúlt hetekre, némi hiányérzettel ugyan, mert véget ért, de hálás vagyok nekik az emlékekért, és remélem lesz még alkalmam velük "dolgozni".
És, hát ezután, az ismét hosszúra sikeredett bejegyzés után, mindenkinek vidám, pihenésben-és élményekben gazdag ősziszünetet kívánok <3

 

Nyáá hali-gali mindenkinek <3  Képzeljétek ma csak az első 3órán voltam bent a suliban, mert orvoshoz kellett mennem, mivel sikeresen megfáztam x) Szegény Mido-m meg ott maradt kémia dogára meg minden TvT De, hogy az elején kezdjem reggel kivételesen időben odaértünk Mido-chanhoz, ezért úgy értünk a hévmegállóba is, hogy az még tiszta kihalt volt, úgyhogy tesóm kitalálta h menyjünk nagyon hátra oO De Mido meg nem akart, és ebből az lett, h én álltam kb.középen, tesóm követelőzött, h akk ő egyedül utazik adjak neki pénzt, Mido is durcizott, h menyjünk mi hátra majd ő megy egyedül, én meg próbáltam vmi köztes megoldást találni, végül 3lépéssel hátrébb álltunk, de nagyon hátra kerültünk, és az pocsusz volt TT___TT Aztán a reggeli hévezés után, miközben a suliba gyalogoltunk, Mido mondta h látott vmi cuki, perverz feket hajú srácot és róla áradozott, de közben ott volt a szőke srác is aki kb.minden reggel ott van, szóval róluk beszéltünk :D Majd miután betértünk a boltba,és Mido-chan mesélt egy japcsi kannibál fazonról (pfújj, ne akarjátok tudni TT_TT) újra a suli felé vettük az irányt, és a szokásosnál kicsit hamarabb sikerült beérnünk. Első óránk magyar volt, a tanár egész végig minket nézett, miközben Mido-m hol kémiát tanult, hol velem hülyült, én meg kb. ugyanez, csak én fizikát tanultam xD Végül, mikor már nagyon uniztunk, átneveztünk a könyvben egy csajt Zsófiról, Zsoltira meg perverz mondatokat alkotgattunk a feladatba, a tanár meg már tiszta kész volt xD Végül újra előjöttek a fiúk, és persze Mido nem tudott dönteni, ha a szöszi v a fekete, én meg még úgy se tudtam, szóval nagy eszemmel kitéptem egy lapot a szótárfüzimből, és kettészedtem, egyikre ráírtam h szőke, másikra h fekete és kisorsoltuk xD Mido-nak jutott a kis pervi fekete, enyim meg az uke szöszi lett x) Poénos volt :D Utána volt egy matekunk, ritka szar volt, meg unalmas, az óra meg megállt a falon, szal még azt sem tudtam h mennyi az idő oO Harmadik órában fizikánk volt, 4es lett a dogám, szal annak örültem >u< Végül harmadik óra után mentem orvoshoz a tesómmal, és kb.2óra várakozás után be is jutottunk, közben még Anikóval is összefutottam a rendelőben (egyik oszt.társam), de ő hamarabb végzett. A doki azt mondta h vmi kevert vírus, torokgyuszi, meg nemtom, és antibiotikumot írt fel, meg kiírt keddre, mert mondtam, h szerdán meg nyíltnapra megyek ^u^  Szal holnap itthon poshatgatok majd TvT Uncsi lesz, anyum is itthon lesz, úgyh még cw-t sem nézhetek, pedig eszembe jutott T_T De mindegy elleszek gondolom, majd teázgatok n.n  Most van ilyen újfajta teám, rebarbarás meg nemtom milyen kínai cucc, és rendes teafű, amit teatojásba kell tenni, szal nem filteres, mondjuk nekünk nincs teatojásunk, úgyh gézbe tettem, de akkor is fincsi x3
Nem volt a legizgibb nap, de azért gondoltam megírom nektek :D Ohh és möszi, amiért egyre többen töltitek le a hangomat, és szokásosan bocsánat is a megrázkodtatás miatt ^^" Azért ha időtök engedi majd némi konstruktív kritikával elláthatnátok n.n
Mára ennyi lenne, majd még jövök, szép estét és ájszakát, bai <3