A következő fontosabb esemény, amire emlékszem, hogy immár 3hete elköltöztünk, egyenlőre csak egy ideiglenes szálláshelyr, ahogy talán már írtam is korábban, anyu
barátnőjéékhez.Végül is jó itt ^^ Mindenki kedves, de nehéz volt eljönni otthonról és furcsa úgy hazajönni, hogy nem is haza jövünk... Vagyis eleinte furcsa volt, mostanra már megszoktam, aztán 20-án, azaz most pénteken innen is költözünmk Zsámbokra, a saját házunkba végre, de egyenlőre el sem tudom képzelni mi lesz ott, mert elvileg újítani is kéne a házat, szóval ki sem csomagolunk most még, mert ugye kell csempézni, betonozni, a fürdőszoba meg a wc is elköltözik, amit a mostani lakók konyhának használnak az lesz a szobám, úgy, hogy a fürdőszoba é a közte lévő fal le lesz bonta a tér meg lesz felezve és fele lesz az enyém, fele meg tesómé. És akkor még nincs kifestve meg újrafalazva meg stb, bele sem gondolok mi lesz ott már megint >< Aztán 25-étől 27-éig nekem gólyatábor, ami még nem tudom milyen lesz, egy csopmó idegen, meg a programok, hát húúú, igyekszem majd, szorítsaok nekem, hogy minden jól sikerüljön >3< 28-án meg beköltözöm a koleszba, remélem ott is minden rendben lesz, kedves, megbízható szobatársak meg ilyesmi, ez ügyben is lehet nekem szorítani ám x3 Eze kívl hiányoznak a barátaim, jó lenne találkozni még a kolesz előtt Kingámmal, Nikimmel legalább, Jennyvel is, mert ő is hívott, de nem tudom, hogy fog sikrülni, innen nem igazán tudok elmozdulni, meg a kiskutya miatt nem is lehet nagyon, mert nem szobatiszta meg ha megrág/tönkretesz valamit én enm tudom kifizetni, szóval ez így elég rossz ><  Hümm mi történt még mostanábna?! Hát voltam egy hetet apáméknál, a felesége nagyon kedves és a hugom is rettentő édes >u< Ezen kívül tegnap K.mamánál voltunk, ő nem tudja, hogy mi történt anyáék között, nehogy valami baja essen emiatt, felizgassa magát, így vittünk neki palacsintát, ott volt L meg Á is ^^ Jó volt ott lenni, a családom körében ugye.. néztük az esőt, beszégettünk egy kicvsit, láthattam mamát is, tényleg jó volt :] Jajj és képzeljétek, most rózsaszínes a hajam =D
Meg nem tudom melyik nap xD Voltunk Ázsa centerben, mert, Mido volt anyunál csináltatni a haját és közben ott kitalálták, h menyjünk Ázsiába, szval bementem (amúgy is mentem volna Mido-hoz) a fodrászatba és onnan elindultunk 5ös busszal az Ázsiába. Na, az úgy sikrült, h a végállomásnál a sofőr megszólal "akármennyire is szeretnélek titeket továbbvinni, nem lehet mert ez a végállomás", mi meg csak éztünk, h okééé xD oO Azt hittük le akar szállítani, vagy ilyesmi , mert hangosak voltunk, v nincs jegyünk xD Szóval leszállunk és lám puszta közepe oO Jött egy nő megkérdeztük, h merre menyjünk, melyik busszal meg ilyesmi, az meg belekezdett vagy 20útba, de mindig rájött, hogy jajj van annál egyszerűbb is, a végére meg már teljesen összezavart és nem mondott semmi értelmeset, szval mi elhatároztunk, h akk várunk egy 124es buszt, ami viszont kb 45perc múlva em akart, jönni, úgyh amikor jött ember(ritka volt) újra kérdezősködni kezdtünk, így jutottunk el a busz állomásig, onnan 170es busszal a Hubay térig, aztán ott újabb kérdezősködés meg egy kis futás után felpattantunk a 196os buszra, amiről a temetőnél le is szálltunk. Ekkor már több, mint egy órája kerestük az Ázsia centert sikertelenül, na akkor elkezdtünk sétálni és amikor már éppen azt hittük, hogy megérkeztünk, kiderült, hogy nem >< Újabb kérdezősködés után, felszálltunk a 69es villamosra, mentünk 3megállót, de micsoda véletlen rossz irányba xD Már, hogy mi azt csináltuk amit mondtak nekünk, csak épp alkiket megkérdeztünk elküldtek minket az ellenkező irányba -.-" Újra séta, akkorra már legaább 50perces gyalogtúrán és 12emberen voltunk túl. Újabb 30perc séta után ugyanott lyukadtunk ki, ahol a 196os busz letett, ott megint megkérdeztünk kér embert, akikbeől az egyik végre meg tudta mondani a jó irányt *q* Újabb bő 20perces séta xD És megérkeztünk *oooo* Ojj, nagyon jó volt belépni oda >u< Annyii bishit láttunk, ésésés kettő kösönt is nekem x3 Meg úúúúgy megbámultuk őket, hogy tiszta feltűnő volt xD De nem baj :D Kb 3órát ott lógtunk az Ázsiában, ez alatt én vettem két füstölőrudat meg egy sálat, Mido meg semmit, de há nem is a vásárlás volt a cél, hanem természetesen a bishik :D Csináltunk egy csomó képet, mindjárt teszek ide is pára =D Mondtam anyának is, h fényképeztünk és ő meg azt hitte, h fiúkat, mondtam neki, h személyiség jogok, anya meg: "az h lefényképezed őket, de nem használod fel semmire csak nézed, nem bűn, régen is csináltak ilyt a lányok", mondom bocs xD Lehet, h legközelebb fotózás lesz x'D Anya jókra tanít :D Meg pénteken elv megyek Mido-chanékhoz és akk újra megyünk Ázsiába is =D Anya mondta, h menyjek pénteken, mert egyenlőre nem kellek én a költözéshez, szval hurrráááá >3< Majd vasárnap du-tán ha jó idő lesz szőnyeget sikrálunk de az majd akkor, addig még van idő =D Képek föjjebb, katt rájuk a nagy méretért :] Mindenkiinek további jó nyarat <3
Baiiiii :3

Halis ^^ Rengeteg mindent kéne írnom, mert annyi dolog történt és emlékeim szerint az utolsó bejegyzésem még a nyaralás előtt készült... Írtam én azóta egyszer, de ugye nem küldte el, én meg elrontottam a kimásolást, aqztán nem írtam újra *erőtlen* ^^'
Szóval kezdeném a nyaralással, ami fantörpikus volt *o* Igaz, először mikor odaértem Mido-chanékhoz, még nem tudruk, hogy ki fog levinni, mert mindenki visszamondta, szóval vártunk, de végül csak akadt valaki, aki levitt minket ^^ A hosszú meleg, olvadt csokuiskekszes út leírásától megkímélnélek titeket és akkor ugorjunk oda, hogy megérkeztünk :D Szóval kipakoltunk az autóból, majd nagyjából mindent eltettünk a helyére (értsd: lepakoltuk a táskáinkat, felhúztuk a lepedőket az ágyneműkre etc), majd én a magam részéről szétnéztem ^^ Belépve, a konyha és a nappali tárult elénk, szemben egy 3fokból álló kis lépcső vezetett a két szobához, amik egymással szemben helyezkedtek el, ha pedig egyenesen továbbmentél, akkor a szemközti ajtót kinyitva újabb néhány fokos lépcső vezetett a fürdőszobához, illetve a mellette lévő wc-hez. A konyha/nappalin világoskék járólappal volt krakva, amit itt-ott barack színnel bolondítottak meg. A konyhabútor munkalapja szintén világoskék, maga a bútor pedig fehér színbe öltözött. A nappali felé a falat lambéria borította, a járólap ugyanúgy világoskék, ezen egy sötétzöld, érdekes mintázatú sarokágy, vagy inkább kanapé kapott helyet, átellenesen fent a sarokban pedig egy kis tv volt. A kanapé mellett, röktön az ajtó mellett egy asztal, mindenféle újságokkal, amik már rég lejártak, és amiket még így is sokszor kézbe vettünk. Én a nappaliban aludtam, Mido-ék az egyik, míg a szüleik a másik szobában, illetve Mido-ék apukája csak csütörtökön csatlakozott hozzánk, sajnos ő még dolgozott, így addig a másik szobában természetesen csak Mido-ék anyukája lakott. Az utlsó két éjszakát aztán Kame-chan kint töltötte velem a nappaliban, de ne haladjunk ennyire előre. Szóval a megérkezésünk napján már nem csináltunk sokmindent, talán elsétáltunk a tóhoz. Másnap aztán kezdődött a nagy takarítás, mivel ugye egy éve nem járt senki a kis házban, ami így tökéletes helyet biztosított a sok pornak, illetve póknak. Mi Mido-val ki ültünk az udvaron, a háéz mellett lévő hintaágyak egyikére, ellenben Kame-chan sokat segített a takarításban ^^ Azért mi is sepregettünk egy kicsit meg a kinti asztalokat és napozóágyakat lemostuk, de ezekvben is mind Kame-chan is részt vett ^^ Később Kame-ék anyukája főzött valamicskét, ha jól emlékszem, majd elmentünk pancsizni *o* Mint a polgármesteréktől(ha tényleg azok voltak xD) megtudtuk a tó jobbra segélyebb, míg egyenesen, illetve a bal part felé viszonylag hirtelen mélyül, mi akik nem csak picik vagyunk, de ugyebár, Kame-chit nem számítva úszni sem tudunk, maradtunk a sekélyebb részeknél ^^ A víi nagyon kellemes volt csak eleinte meg kellett szokni, az utolsó néhány napra aztán már olyan meleg lett, hogy ezt is el lehetett hagyni és egyszerűen bebújhattunk a meleg vízbe n.n Ami viszont kevésbé volt kellemes, hogy a szúnyogok egyszerűen felfaltak bennünket, ez a végén már odáig fajult, hogy inkáb nem vittünk be magunkal a vízbe semmilyen úszó alkalmatosságot, (gondolok itt vízen lebegő matracra, deszkára stb) inkább nyakig belemerültünk a vízbe, hogy ne érjenek minket szúnyogtámadások. Mido és Kame-chan meg gyakran felpattantak a hátamra, hogy vigyem őket, bár, ha belegondolok inkább Kame-chna, Mido alig néhányszor ^^ Az is jópofa volt ^o^ Meg húztuk is egymást a vízen és mindig ment az "ugye nincs lent a lábad?!" szöveg x) Meg persze ott voltak az egyéb beszólások, pl mikor Mido-chan osztozni akart a piros matracon Kame-channal, aki viszont nem akart, mire Mido-chan bevágta a durcát egy "Anya, Kame nem akar velem közösülni" felkiáltás kíséretében xD Aztán szintén a vízben megísmerkedtünk két sráccal is, akik nagyon kedvesek voltak, velük labdáztunk is =3 De az is úgy kezdődött, hogy mi Mido-val egyszercsak az egykk anyjával beszélgettünk, ki tudja miért oO xD Kame, hamar megunta és odébb uszizott, de mi még egy csomó ideig ott voltunk, és ez idő alatt valahopgy eljutottunk odáig, hogy a nő elkezdett nekünk a fiairól bezélni, h miért nm megyünk oda hozzájuk, akkor nagy nehezen leráztuk és visszatértünk Kame-hez :D De aztán a két srác nagy nehezen odajöttek, vagyis az egyik, mert a fiatalabb az kb 5méterre tőle lebegett egy lila matracon és még csak nem is nézett felénk xD Szval odajöttek és akk kérdezute az idősebb, hogy megyünk-e velük ugrálni a stégről, mondtuk, hogy nem, aztán meg, h labdázzunk velük, de annak is visszautasítás lett a vége, mire el is mentek, hogy azért ha meggondoljuk magunkat, akk ők ott lesznek. NYah végül mi usziztunk volna tovább, de a srác anyja mindig jött oda győzködni és végül Mido-t vhogy félreértette vagy nem tudom,  lényeg h a fiúk odajöttek a labdájukkal és a többiek elkezdtek játszani, én meg odébb mentem, h én nem szeretek labdázni, ami annyira ne igaz, inkább csak nem szeretem az idegeneket ^^" De végül, vhogy a végén én is beszáltam és ott labdáztunk meg beszélgettünk egy csomó ideig, aminek végül csak azért szakadt vége, mert a fiúknak haza kellett menniük, de nagyon jó volt, kedvesek voltak ^^ Itthon aztán be is jelöltek minket myvip-en, meg felvettek msn-re, szóval szereztünk új barátokat =3 Aztán, amikor épp enm fürcsiztünk is mindig csináltunk valamit, például ettünk a ház melletti asztaloknál, ország-várost játszottunk, mesét olvastunk, fontunk (Kame-chan megtanított), újságot olvastunk, macikból építettünk családot, kártyáztunk, kifestőt színesztünk, gyíkot kerestünk, hablabdáztunk, frizbiztünk, kimentünk a stégre, "halásztunk" meg persze csináltunk egy csomó fényképet *----* Ohh és ki ne hagyjam a napozást, mert ugye napoztunk is, vagyis Kame napozott :D Az úgy volt, hogy Kame-chan elhatározta, hogy ő napozni fog, leterítette a napozóágyra a törölközőjét, lefeküdt(volna), mire a műanyag ágy összacsuklott, Kame meg oodaszorult, mint valami Kame-s szendvics, miondenki nevet, végül mentem megmenteni szegényt, utűna Kame újra megpróbálta, mire ugyanaz történt, szóval ismét Kame mentő akció :D Kame fölada, ment midfo is, h mi baja az ágynak, alatta nem csuklott össze oO Végül Kame-chíí újra ,megpróbálta és ez úttal neki is sikerült rendesen ráfeküdni :D Később szerintem ezt jól meg is bánta, mert szegény pecsenyére sült, így hideg törölközőkbe csavarta magát, később pedig fagyasztott rongyokat tett a hátára >o< Mido anyukája is leégett, talán ő a legjobban és leghamarabb, aztán Mido-chjannak is megpirult picit a válla, nekem meg a fülem égett meg oO De jó volt akkor is >u< Esténként tévét néztünk, aztán mikor mindenki bement a szobájába akkor Kame meg én ficeket olvastuk többnyire, persze ő az ő szobájában, én meg a nappaliban ^^ Kivéve az utolsó két estét, akkor film után aludtunk, Kame is kint, mert az égése miatt úgy volt közel víz ouo Jajj meg ölelgettük a hűtött inniket is egyik este, mert olyan meleg volt, hogy csak úgy tudtunk rendesen tv-t nézni, anékül, hogy megsültünk volna xD Reggelente meg többnyire szintén tv, meg kiültünk a hintaágyakra, mert olyankor még jó hűvös volt és ettünk bundikenyeret meg teát ittunk hozzá :3 Végül csütörtökön jött Mido apukája is ^^ Majd vasárnap jöttünk haza TuT Az nap reggel már esett az eső, így mondhatni pont jókor ^u^
Hát ennyit a nyaralásról, remélem nem hagytam ki semmi fontosat n.n
Baiiii ~

Halis ^^ Ma megyek el Mido-chanomékkal Szelidre *o* Vasárnap jövök csak, úgyhogy addid ne csodálkozaztok, h nem írok, majd vasárnap jövünk, úgy tudom n.n Amúgy ma reggel bent voltunk a mamánál a kórházban, szegény, azt mondta rosszul van, de mikor ott vagyunk vele mindig nevet, olyankor látszik, hogy jobban érzi magát. Hétfőn, vagy kedden jöhet haza. Meg voltunk bent I-éknél is, takarítottak, aztán leültünk, beszélgettünk.  Hívtak Berekbe, de persze nem megyünk, az tényleg nagyon furcsa lenne, anyu sem érezné jól magát, I-t meg nem akarja egyikünk sem azzal terhelni, hogy még azon a pár pihenő napján is minket pesztráljon. Fáj. És ahogyan ott ültünk a beszélgetések közepette, könnybe lábadt a szemem, amikor pedig anyára néztem az ő szemei is ugyanúgy csillogtak. Ád szemébe nézve, már egyenes úgy éreztem, mindjárt lefolyik az a könnycsepp az arcomon. Őt is elveszítjük. De azt hiszem, annál már semmiképpen sem lesz roszabb, mint mikor a nevelőapám tegnap azt mondta anyának, hogy mi nem vagyunk a családja. Nem dühösen meg semmi, csak kijelentette, mintha ez természetes volna. Viszont ma nyaralni megyünk és az biztosan nagyon jó lesz Dóó-chaékkal ^-^ Jajj és ma még Versailles koncert is, úgyhogy jó szórakozást minenkinek, aki ott lesz, majd beszámolókat várom ám ^u^ Ennyit mára, vasárnap jövök, azért gyertek addig is, különben leesik az átlag ;]
Bai ~

Halis ^^ Szóval az van, hogy tegnap meg ma is játszótéren voltunk ^^  Egyébként ezúton is bocsánat a korábbi bejegyzés miatt, elég borzalmas lett, holott minden jobb lesz, csak ezt néha olyan nehéz elhinni, ezért borultam ki egy picit, tényleg
sajnálom ><
Na, de szval tagnap Balázzsal meg Ricsivel(Bazsi szomszédja) voltunk fagyizni, meg elmentünk játszótérre is ^^ Jó volt *o* Hintáztunmk, libikókáztunk, ettünk fagyit meg beszélgettünk ^^ Megtudtam, h van Zsófia ligeten egy játszótér *eddig nem tudott róla*. Meg láttam egy ázsiai srácot, a barátnőjével >< De a srác aranyos volt *o* Balázs is mondta, h szerinte az ázsiaiak olyan szépek, ejj mondom szerintem is >u< Nagyon örültem, h végre valaki Mido-chanékon kívül is osztja a véleményemet :D Aztán ma Mido-mal is elmentünk arra a játszótérr, mert meg akartam mutatni ^^ Egy idei kerestük, mert azt hittem tudom merre, de közben nem egészen tudtam, de aztán rábukkantunk =3 Először beültünk abba a jópofa kötélhintába, vagyis Mido-chan ült, illetve feküdt bele én meg löktem ^-^ Utána libikókáztunk, és közben beszélhettünk non Mellettünk meg egy kislány minket nézett, aki az apukájával volt, és mikor ő letette a telefont kérdezte a kislányától, h mit játsszanak, és mondja, h nem akar játszai, mert a "nagy lányokkal" akar játszani:D Mido ijedt fejét látni kellett volna x'D Erre mondja neki az apukája, h ő még kicsi hozzánk, mire a lány mondja, h nem is mert már majdnem akkora, mint mi, erre meg mondja az apja, hogy "persze én is majdnem akkora vagyok, mint ők, csak 2-3évvel fiatalabb" xD Végül mondja a kislány nekünk, h velünk akar játszani, futkározósat, még az apukája is elkezdett kicsit nevetni, h pont futkározósat, meg mondja, h nem is gondolta, h fogunk vele játszani, milyen rendesek ezek a nagylányok :"D Egy szülő, aki nem gonoszan méregetett minket =D Mido ismét vágott egy ijedt fejet xD Végül futottunk kb fél métert, aztán meg7unta :D Utána beült a köteles hntába, mi meg odaálltunk, és erre mondja, h velünk akar hintázni, én meg noszogatom Mido-t h ő a kisebb (egyébként én szeressem a piciket x3), merthát, amilyen arcot vágott, megnéztem volna a hintában xD De végül a kislány Hanna rám bökött, h "a pirossal" szeretne hintázni :D Mert olyan színű póló volt rajtam ^^ Hintáztunk, közben beszélgettünk ^^ Utána rugós játék, másik hinta, libikóka, homokozó ^o^ Nagyon értelmes kislány volt, de komolyan ^^ Egy csomót beszélgettünk =3 Mido csak jött mindig utánunk, vagy leült a padra, meg valamikor doktornéni volt és gyúrt velünk homokgómbócokat ésés csinált egy hegynek csúfolt dombot :'D Aztán belőle is ki lett húzva, hogy mi a neve, meg, h van egy nővére :D Majd Hanna rollerezett n.n Utána mondta, h menyjünk el sétálni, vagyis az apuája mondta. Gondolom, h hagyni akart minket, mire a kislány elhívott minket is ouo Mentünk mi is ^^ Mikor kiértünk, megszólal Hanna *hirtelennemvagyokbennebiztoshogyígyhívják oO*, hogy ő -mutat Dóóó-ra- miért játszik ilyen gyengén?! xD Hát azt hittem behalok :'D Az apukája is ott mondja, h nem mondunk lyet, meg, h örüljön, h játszunk vele, én meg elkezdtem magyarázni, h Mido szégyenlős meg ilyenek, ezért játszik így x') Tiszta poénos volt, Mido úgy bevörösödött =D Szval aztán sétáltunk és beszélgettünk az apukájával, aki amúgy tök kedves volt, jó lehet, ha valakinek ilyen apja van ^o^ Aztán ők mentek haza, mi meg eldétáltunk fagyizni -köszönöm Mido-chan x3- ott is beszélgettünk, meg egy ilyen furi nő kérte, h vigyázzunk a táskájára :"D Ittunk Fanta citromot *-* Ugye Fanta citrom jelmezes Dóó ?! :D Majd, miután elfogytak a fagyiaink visszavittük a poharat, majd elindultunk vissza a játszótérre ^^ Odafelé végig buborékokat fújtunk *-* Ikreket, meg nagyokat, meg mindenfélét x3 A játszón most nem voltak sokan, de ők is hamar elmentek, így miénk lett az egész *u* Először ismét a köteles hinta, de most ketten ültünk benne, furi pózban x'D Mezitláb *---* Aztán másik hinta, meg a rugós izék, amik ugye éjjel szaporodnak és lesznek a kis mozsik :D >u< Szval elvoltunk :D Meg jöttek, egy néni meg a két unokája, egy pici meg egy nagyobb ^w^ De tök kedves volt a néni, meg a nagyobb unokája is, a pici meg dobott nekünk puszit =3 Tiszta aranyos volt ouo Aztán még hintáztunk, meg Dóó-chan csúszdázott egyet, utána meg már jöttünk haza, mert 12körül volt ^.^ Végre újra jó az anime-11, úgyh tessék felmenni, mert szeressük >3< Szval az egész nap jó volt n.n Holnap meg megyünk Auchan-ba, meg kedden is, és valamikor Ázsiába is szeretnénk menni, ésésés valószínűleg megyek velük nyaralni is, ha mennek x3 Anya is megengedte >3< Szval semmi bórúlátás minden helyrejön ugyebár owo  Jó kis nap volt ^^ Jajj meg találtam egy új vidit a kis cejelmetes ázsiai fiúcskámról =D Táncol *o* Meg csintem magamról "fiús" képet x3 De nem tudom, kell egy paróka nem elég fiús >o< Am kép fejjebb :D Nagyobbért meg szokásosan katt rá :D Szentem mára ennyi ^o^ Majd holnap valószínűleg jövök ismét ^^ Addig is bai, mindent jót x3
ui: sárga dolgok linkelve ^o^

Amiről eddig mindig rébuszokban beszéltem csak, és azt mondtam "majd, ha elmondhatom", az most végre nagyjából olyan lett, hogy elmondhatom, bár még mindig nem mindent. Nem is akarnék. Elég a lényeg, azért nem akarok itt minden részletet kiteregetni az életemről/életünkről. Eddig sem tettem. Hogy belevágjak a közepébe: Jövőhét hétvégén elköltözünk. Ez tök jól hangzik, meg átlagosan, de nem, mert ez nálunk mindig valamiért történik. Most mindenki gondoljon picit a családjára, minden egyes családtagjára(, apa, anya,nagyi,unokatesók stb), akiket szeret, és a közös családi összejövetelekre, nyaralásokra, szülezésnapokra, akármikre. Arra, ami a családot jelenti nektek. És akkor most képzeld el, hogy mindez semmivé lesz. A testvéreden és az anyukádon kívül nem marad senkid. Megint. Mindenkit elveszítesz, egy egész családot. Tudod, hogy élnek, tudod, hogy léteznek, de soha öbbé nem találkozhatsz velük. Ezért írtam a multkori motorozásra például, hogy a vidám dolgok is szomorúak. Mert már hónapok óta tudom, hogy elmegyünk. Ennyi volt.  A nevelőapám, ő az apám. Sokkal inkább, mint bárki más. És a tavalyi nyaralás, amit már ti is olvashattatok, az unokatesóinkkal, ez "családi hagyomány". Minden évben együtt megyünk. Nevelőapum családja és mi. Nekem ők éppen ugyanúgy, sőt még inkább a családom. Mert nem ugyanaz, család és rokon. Ők nem a rokonaim, ők a családom. És itt már hónapok óta folynak ezek a dolgok, hogy tudom, vége lesz. De senkinek egy kukkot sem, csak csendben sírdogálhatok néha, amikor nem lát senki. Bár már ezt sem nevezném sírásnak, csak potyognak a könnyeim, ha belegondolok, mintha mindannyian meghalnának. Eddig úgy volt, hogy augusztus végéig elköltözünk, azt nem tudtok hová. Anyáék meg persze válnak. Aztán ma jött haza anya, és teljesen váratlanul mondja nekem, hogy jövöhét hétvégén elköltözünk. Azt nem írhatom le, hogy hová. Vissza a kezdetekhez. Többet nem mondhatok. De oda is csak ideiglenesen most, 3-4hónapig. Én augusztus 28-tól meg kollégiumba, de ugye, ha erről az ideiglenes helyről elmegyünk egy "véglegesre", akkor azt hétvégén, szóval költözésnél ott leszek persze. Megint messze leszek, most még Dóó-channal eljárkálgattunk, vagy, ha olyan van tali, de onnan, megint mindenki itt marad és én elmegyek. Megint új élet, de van egyáltalán értelme? És már megint sírok, mert piszkosul fáj és csak így tudom magamból kiadni. Anyát sosem terhelném ezzel. Azt csinálom, amit mond és odamegyek, ahová ő. Vagyi most még csak ez sem, mert a kiskutya miatt, meg amúgy helyhiány mitt, én csak anyáék közelében fogok lakni, de nem velük, a koleszig is már másokkal. Imi és ő együtt, én nem. Megint bevsomagolunk egy életet és dobozokba pakoljuk. Aztán a dobozokra rátelepedik s por és mindez emlékké válik. De én nem akarom, hogy emlék legyen. Azt akarom, hogy egyszer végre maradjon minden a régiben. Talán már nem is szabadna szeretnem, úgy is tovább állunk, minden barátnak csak fájdalmat okozok és magára hagyom. Nekem is fáj. Szeretnék úgy élni, mint Dóó-chanék, legalább egy picikét. Hogy ott élni, ahová születtem, ahol a boltos már kis korom óta ismer, ahol az apukám és az anyukám, még, ha vannak is viták, még, ha nem is jó mindig minden, de együtt vannak. De az ő otthonuk. Nincsenek mindig kiszolgáltatva és nem rakhatja az utcára őket senki. Miért ilyen piszok fájdalomas az élet. Eddig azt hittem, legalább még ez a nyár megmarad nekem, búcú. De nem, egy hét és mindennek vége. Persze eltúlzom, van akinek sokkal roszabb, csak lélekben nagyon megvisel. Mindig azt hiszem, már túl vagyunk a nehezén, és jön valami még roszabb. Mintha szétszakadna a mellkasom. Nehéz, mert ugye mindig mindent titkolnom kell, főleg anya előtt, mutatom az önző tinit, engem nem érdekel semmi, rideg vagyok, nincsenek érzéseim, csak mosolyra vagyok képes "Ne aggódj anya, ennél már csak jobb lehet, eső után mindig kisüt a nap". Nekem bármit elmondhat, még, ha nem is vagyok olyan támsz, amilyen szeretnék lenni, sőt a puszta létemmel újabb terheket róvok rá. De engem ki vigasztal meg, amikor a szobám sötétje nyeli el a könnyeimet?!
Sajnálom, hogy megint, mindent idepakoltam és még így is annyi minden maradt a lelkemben. De köszönöm, hogy egy részét idetehettem, úgy érzem holnap újra képes leszek mosolyogni, muszály.
Szép álmokat, mosolyogjatok ti is minnél többet szívből :)