-El fogom felejteni őket -szólaltál meg olyan kétségbeesetten, mintha csak az egész világ készülne apró darabokra széthullani körülötted.
-Nem fogod -mosolyodtam el- Sosem felejted el őket! Lesz ugyan, aki arc, hang és tettek nélküli, üres névként tekint majd vissza rád az osztálynévsorról, és lesznek, akik egy-egy mosolygós fotóként pihennek majd a polcodon, a névtelenség homályával fedve. Másokról tettek maradnak meg. Közös élmények, beszélgetések, a gesztusai, a hangja...Minden, ami ő maga volt és rá emlékezve, szinte úgy érzed, véget sem ért ez az időszak. Benned él tovább eleven valóságként -Közbeszólnál, vitatkoznál, hogy mindenkire egyformán emlékezni akarsz, de nem hagyom. Mintha észre sem vettem volna ajkad apró rándulását, folytatom tovább.
- Viszont, ahol igazán számít, ahol az elme nem zárja el előled, korlátoltsága miatt ezeket az éveket, ott valójában soha nem is érnek véget. Folyvást benned élnek, fejlődnek tovább mindannyian.
A közös évek, a közös pillanatok, ha egy kis időre külön-külön is, de tovább élnek szívedben, talán egymástól távol, de a gyökereitek, melyeket itt, ezen falak között vetettetek meg először együtt, örökké összekötnek benneteket. Éppen, mint a leghatalmasabb fák lombkoronája, melynek részei megszámlálhatatlan irányba nyújtóznak az ég felé.
A kis gallyak, levelek épp úgy, mint a vastagabb, főbb ágak. Mégis mind ugyanazon fa részei maradnak, közös törzsükön keresztül, közös gyökerek táplálják őket, ugyanazon táptalajból. Összetartoznak, kétség sem fér hozzá, hogy egyek. Ugyanazon fa részei és ebben senki egy pillanatra sem kételkedik. Te miért kételkednél hát abban, hogy egyek vagytok és mindig azok is lesztek? Az emlékeidben épp úgy, mint a valóságnak nevezett színházban, amelyben élsz.
-Nem tudom...-halkulsz el, mire bátorítón megszorítom válladat
-A bizonyosság, majd magától jön. Ne fél sosem felejtitek el egymást!
Hát bizony ez a nap is eljött, elballagtunk. Pénteken, de csak most jutottam géphez, hogy valami életjelet adjak magamról. Nem sírtam, noha egy röpke pillanatig könnybe lábadt a szemem, mikor a hegedű csendes búcsúja körülölelt bennünket. Gyönyörű volt. Emlékszem, a narancs színű lufimat néztem. Mindannyian léggömböket szorongattunk, amiket aztán, mint összetartozásunk jelképeit, eleresztettünk egyszerre. Mint ahogyan mi is sokfelé megyünk tovább, a lufiaink is különválnak és külön szállnak majd, csak kevesen maradnak együtt. Sír a lelkem, pedig tudom, h ez nem jelenti azt, hogy többé nem láthatjuk egymást, mégis szomorú vagyok...

Halis ^^ *derégírtam*
Gyúú, képzeljétek hétfőn túlestünk végre a fizika vizsgán is, illetve én a kémiát is akkor írtam, mert, amikor a többiek írták, akkor én pont hiányoztam *nem véletlenül* :D Szóval az a helyzi, hogy a kémia szerintem elég vacak lett, mert teli volt számításokkal, egyenletekkel, ami nekem persze egyszinten van a héber nyelvvel, úgyh az nem sikerült, vmi fényesen ^^" A fizika vizsgánál meg egész nap arról szólt a beszélgetés, h ki hány tételt tud és melyiket akara húzni etc. Hát volt olyan emberke, aki a 31tételből tudott kettőt és kihúzta pont azt a kettőt oO Mindenki, úúúúgy nézett, h "te mázlista", szóval ő kapott két négyest. Aztán, ahogy vége lett az utolsó óránknak és mindannyian a föci teremhez mentünk még mindig a tételeket ismételgettük "Galilei-> ééés kiesik az ablakon... és zuhan..és szabadon esik, áhh szabadesés " xD Voltak, akik már inkább nem is ismételtejk,,  nehogy elfelejtsék még azt is, amit eddig tudtak :D Az ajtóban állva Szandival reszkettünk, de megnyugtató volt a tény, h a legtöbb nehéz, húzós tételt már előttünk kihúzták, nem sok maradt. Aztán végre Szandival rászántuk magunkat és mikor a következő két embert hívták bementünk. Először ő, majd én húztunk tételt. Kettőt lehett húzni és azt tarthattuk meg, amelyik szimpatikusabb volt. Én a Fény tulajdonságai, fényvisszaverődés című tételt húztam először, de mivel az elég hosszú, azért próba cseresznye alapon húztam még egyet. Indukált feszültség, vagy Hőtani alapjelenségek, nem tudom, mi volt már, csak azt, h nagyon nem tudtam, így maradtam az első kihúzott tételemnél. Ezután egy másik kupacból egy kérdést húztunk, ebből csak egyet lehetett, majd ezekkel meg egy papírral és tollal felszerelve leültünk hátrébb egy-egy padba és elkezdtük kidolgozni a tételeket. Szép lassan lementek az emberek aztán következtem én. Kérdésnek én az Erő forgató hatása, forgatónyomaték, kiszámítási módja, képlete nevezetű kérdést húztam ki. A kérdéseket a tételekkel ellentétben nem tudtuk lőre, hogy mik lesznek, így az szerencse kérdése volt, hogy azt pont tudjuk-e, vagy nem. Szerencsés alkat vagyok :D Szóval kivittem a kis papírkámat, elolvasta, majd mondta, hogyez rendben va, nincs mit hozzátenni -vagyis nem kérdezett bele, mert nem hagytam ki semmit-, akkor most beszélgessünk kicsit a kérdésről, mire megszólalok : "azt is leírtam", erre ő egy "na ne vicceljen" -vagy valami hasonló- szöveg kíséretében megfordította a lapomat és olvsani kezdte. Azt mondta, hogy rendben, mehetek. Jegyet nem, tehát még vigig kellett várnunk a maradék vizsgázót, h meg tudjam, hányas lett. Végül dóó bement megkérdezni és végül én is :D Ésésésés....két ötös *oooo* Gyúú de örültem, megérte tanulni és persze szerencsém is volt, hogy pont olyat húztam, ami azért elég jól ment >w< A vizsga után hazaindultunk, Mido-chan hazament, mi Jenny-vel kiültünk a lakóra Kingához, Domihoz és Ruszhoz. Nevetgéltünk ott főleg Rusz-on, aztán go haza. Tegnap elég uncsi napom volt, ráadásul egy halom órán már nem is nagyon csináltunk semmit, elég sok tárgyból már le vagyunk zárva, így mondhatni csak "döglődtünk", bár az én számból furán hangozhat, de még a matek óra volt a legjobb oO xD Jegyeket írt be, füzetet nézte közben meg adott valami feladatot, amivel szenvedtem egy sdarabig, majd feladtam "úgy sem ellenőrzi" címszóval és ténylg :D Feladta házinak, de holnap ne megyek, úgyh nem csinálom meg :D Ma reggel fizika témazárót írtunk, egy ábrán kívül mindent tudtam, remélem ez majd a jegyen is meglátszik, hétfőn kiderül. A nap további része sem volt haszontalan, bár érdemben semmit sem csináltunk, de az időt, amit az ember a barátaival tölt, semmiképpen sem nevezhetem haszontalannak ^o^ Holnap személyi igazolványt megyünk csináltatni és benézünk a nem rég nyílt kínaiba, mert jövő pénteken ballagás, nekem meg még nincs miben elballagnom, pedig még szerepelni is fogok, az általam írt ballagás verset kell majd elmondanom a mélyen tisztelt publikumnak :D Olyan furcsa így kimondva :"Jövő pénteken ballagunk", a hideg futkos tőle a hátamon és valahogy szomorúság és visámság egyszerre önti el a mellkasomat. De addig még van idő... Pénteken még megírjuk a biosz vizsgát, addig még énekből is le kell adnom egy négy oldalas házidolgozatot és szintén pénteken még lesz a bankettünk is. Azután is még egy hét, hisz csak jövő pénteken ballagunk, utána pedig még hétfőn,kedden együtt leszünk, hiszen "tanítási nap". Meg persze még az évzáró is, szóval nem kéne, már most mély letargiába merülnöm, elvégre nem temetés lesz ^^"" Amúgy infóból,nyelvtanból,irodalomból és médiaismeretből kitűnővel lettem lezárva, töriből ötösre (volt egy négyesem, de nem kellett volna ><), tesiből meg négyesre ^o^ Amúgy mido-chan ezúton üzenem, h téged tesiből hármsar zártak le, csak, h tudd, többit nem tudom ^^ Azt hiszem mára ennyi, jócskán bepótoltam az eddig elmaradt blogolást, így a végére még beillesztem nektek a ballagási verset, amit írtam, ha valakit érdekel =3
Bai édeskéim <3
Nincs mese...
Nincs mese, most az utolsó csengőszó sirat,
csúf, rekedt hangján az elmúlt nyolc év miatt.
Oh, hányszor volt e dallam legkedvesebb szívemnek,
valahányszor egy-egy felelettől mentett meg.

S most nem tudom mit feleljek, mivel vigasztaljam,
saját lelkem, szívem szintén vigasztalan.
E falak között nyílt ki értelmünk virága,
e falak között lettünk egymásnak világa.

Perceknek tűnő évek, oly hamar tovaszálltak,
Így vetve véget e szeretett világnak.
S most álmaink kacifántos útjain haladva,
már emlékekben gazdag a jelképes tarisznya.

Komoly képpel, ünneplőben itt most minden társam
mégis arra vágyom, hogy csínytlan mosolyuk' lássam.
Tanáraink közül is, mind meghatva néz reánk,
szeretetet táplálunk mi is mindannyiuk iránt.

Nincs mese, most az utolsó csengőszó sirat,
csúf, rekedt hangján az elmúlt nyolc év miatt.
S mert én nem akarom siratni ezen éveket,
csak annyit mondanék még: Szeretlek titeket!

Halis ^^ Itt van nálunk a keresztapukám ^^ Ma 8:30ra kellett suliba menni, mert, hogy kompetenciát írtunk o.o Én magyarral kezdtem, aztán matek, a második mateknál már a padtársammal úgy segítettünk egymásnak :D Én mondtam eki a magyart, ő meg nekem a matekból, amit tudott :D Bár a matekom még így sem hiszem, h hűű se jó lesz, de jó lenne, ha legalább a hármas szintet ütné, mert mielőtt elküldik a központba Eszter néni leellenőrzi és, aki rosszabul teljesít, mint az átlaga, annak osztályozó vizsgát kell tennie vmi bizottság előtt, amit a tanár állít össze o.o Szal tökjó -.- A magyar am elég egyszerű volt :3 Aztán miután hazajöttem, főztem magamnak téstát, meg egy bolognai szószt és abból ettem, meg egy kevés csokit és most meg tiszta rosszil vagyok, mert nálam ez már sok kajának minősül >ooo< Evés után meg ültem le fizikát tanulni, mivel 7főn vizsga T.T Asszem most 23-24et tudok kb, de nembizti, mert nem sorban tanulom ^^" És van 31(am 32 csak el van számozva xD), szal tökjó >< Nem baj, én úgy is a XIV.tételt, Arkhimédész törvényét húzom, mert én úgy döntöttem :D Most meg gépgépgép, de aztán megyek majd vissza a fizikához és még töri is van holnapra T3T 16:30kor megyek vissza a könyvekhez x___T Nyah  mind1, addig még hallgatok egy kis music-ot :D Ennyit mára belőlem, ohh és ma néztem ilyen régebbi képeket és találtam egy babakorit magamról, úgyh ideteszem nektek, csakmert olyan kedvem van (nagyobb méretért szokás szerint katt rá ^^) :D
~ ~ ~Bai ~~ ~

Halis  ^^ Gondolom, mióta legutoljára írtam, történt egy nagycsomó dolog, de alig a felére emlékszem.
Csütörtökön,  tiszta jó volt a biosz óra :D:D
8év alatt idáig is eljutottunk nagy nehezen xD Pénteken nem mentünk suliba, helyette Mido-chan itt volt és elvoltunk, mentünk fagyizni is -"Nemkéne rád még egy gatya?!" xD - meg vissza, láttunk egy ázsiai srácot is és jajj de megbámultuk  :D Később meg BigBang számokat hallgattunk és költöttünk át "TOP nyalókája",  "Én firkáltam össze a faladat" és társai xD Tegnap meg suliba kellett volna menni, de hát minek is az?! xD Szóval nem mentünk, helyette Ázsia centerben voltunk és gyaaa *oooo* Dejóvolt x3 Mido-chan vett egy nacit, meg egy felsőt, én meg vettem végre egy füstölőtartót két csomag föstölőrudat, meg egy rózsaszín legyezőt kemény 200ft-ért :D Jajj, de a kilátás sem volt ám az utolsó :D Hazafelé meg anyuval jöttünk, mert jött haza a munkából és ott összefutottunk, vett magának egy táskát és ennyi :D Mátyás földön meg KAme-chííível futottunk össze =3 Ma meg reggel fizika tételeket tanultam, mert 31-én vizsga T.T De pénteken nincs suli, úgyh lakkor is lesz időm még tanulni, meg minden nap 4tétel, kivéve holnap, mert akkor 8 -délelőtt-délután 4-4-, mert holnap egész nap itthon vagyok, nincs suli meg semmi ^^ Ma is tanulhatnék többet, de egyrészt nincs erőm, másrészt 13-14körülére megyünk mamámékhoz. De nem baj, mert ilyen felosztásban is még marad 1 napom, h pihenjek és ismételgessek, de azért tessék szorítani, h l sikerüljenek a vizsgák *o* Aki szorít Eminek, kap egy virtuális ölelést :3 (ha kéri xD) Amúgy lett egy kiskutyám *,,,,,,,,* Véletlenül lett, de ezt most nem fogom megmagyarázni, mert nem , amjd egy-két hónap múlva visszatérek rá ^^  De a lényeg, hogy Fruzsi-nak hívják -én a Monchul nevet szántam neki, de anya azt mondta, h nem mondd ilyet egy állatorvosnak, h a kutya neve Monchul, meg amúgy is, ő nem hajlandó így szólítani ·^·-, de nembaj, lesz még olyan kis állatkám, akinek a Monchul nevet adhatom :D:D Teszek is nektek ide képet róla, akartam Dante-ról is, csak a webcamom mostanában nem vmi jó és így róla nem tudok képet csinni T.T

(nagyobb méretért katt rá ^^)
Hát ennyi mára szerintem :D Szép napot minna <3

 

Ha valakit tisztelsz, és felnézel rá valami miatt, az a valaki elérhetetlennek tűnik, mint valami márvány szobor, valaki, aki hibátlan, szinte nem is emberi és még, ha tudod is, hogy nem így van, mégis ezt érzed. Furcsa, mikor egy ilyen személy, nem, mint bálvány, hanem, mint ember, hozzád szól. Egy ilyen "bálvány" lepett meg ma egy email-lal, ahol még ő dicsér meg engem, sőt tesz nekem ajánlatot *-* Meglepődtem, de egyben annyira jól esett, hogy többször is el kellett olvasnom, mire felfogtam n.n Mostantól még jobban kell igyekeznem, holott egy átlagos email, egy átlagos napon, átlagos tartalommal, csak nekem különleges, de ez éppen elég n.n
~Baiiii